Szent Anna-oltárok Mestere: a sárosi Stoss-iskola legjelentősebb egyénisége. - Legkorábbi műve 1510 k. a →kisszebeni Szent Anna-oltár, innen kapta a nevét. Következő alkotásán, a →héthársi Mária-főoltáron erősödtek a reneszánsz vonások, módosultak az építmény arányai, a retabulum szélesebbé válik, az előbbi vertikális hangsúlyt a horizontális váltja fel. Tevékenysége mintegy 2 évtizeden át követhető nyomon, szobrai a →lőcsei Szent Anna-oltár és az →iglói Kálvária kivételével Sáros vm. tp-okat díszítettek. Stílusára jellemzők a lágyan duzzadó formák, kevés vetülettel, puhán omló köntösökkel, s a kerek szobrok sajátos, lapos, reliefszerű mintázási módja. **

Radocsay 1967:111.